Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -7-

<<-6-   hetedik fejezet   -8->>

Egyedül az amerikai kolléga írt vissza és némi levélváltás és egy hét várakozás után nagy nehezen hajlandónak mutatkozott arra, hogy küldjön kb. 50 dollárért (postaköltséggel) egy carriert, eddig azonban egy Mikulás nem vár. Bal3-mal pont egy nappal azelőtt találtuk meg (jól jött a műszaki kapcsolati tőkénk) a megfelelő esztergályos szakembert, aki ezt a darabot nekünk szépen legyártja. Úgy döntöttünk tehát, hogy az amerikai forrást talonban megtartva, a hazai beszerzést részesítjük előnyben! 🙂

Ekkor már tudtuk, hogy van egy bökkenő a közbetét legyártása során, amit egyszerű, hétköznapi esztergályos nem feltétlenül tud megoldani: a menetek, az M34 és az M46 is hat bekezdéses! A lánckerék volt a minta, műszaki érdeklődésű barátaim hamar kiszúrták ezt a turpisságot – a képen a fehér vonalak jelzik a bekezdéseket… (60 fokonként van egy-egy), a menetemelkedés így pontosan 6 mm.

bordasszij_045

A történet azonban happy-enddel végződött, hiszen kis hazánk nem szűkölködik szürkeállomány hiányban: találtunk olyan szakembert, igazi mestert, akinek a hat bekezdéses menet picit sem kottyant meg, olyannyira nem, hogy a megrendelést követően, fél nap elteltével mehettem is a darabért! Nagyon boldog voltam, mert kb. annyiba került, mint az amerikai forrás. Mennyivel szívesebben adtam oda egy dolgos magyar mesterembernek a pénzt, mint egy amerikai kereskedőnek!

A legyártott alkatrész csodálatosan siklott fel az agyváltó menetére, olyan pontos volt a darab, hogy magam is meglepődtem. A Gates görgőt pedig szintén néhány másodpercnyi ügyetlenkedés után, gond nélkül tekertük fel a helyére. Íme az összeszerelt váltó:

bordasszij_046

A hátsó görgő – némi szaladgálás és idegeskedés után – a helyére került tehát, az első görgő pedig „sima liba” volt, hiszen az egy teljesen szabványos darab: 5 karos, 130 mm BCD-s hajtóműre szerelhető. A BCD egyébként a bolt circle diameter rövidítése, ami gyakorlatilag annak körnek az átmérője, amit a lánckerék (jelen esetben bordásszíj görgő) 4 vagy 5 lyukának a közepe ad ki. (fafejű mérnök Bal3 osztókört vagy lyukkört mondana) 🙂 Inkább mutatom, úgy egyértelmű:

bordasszij_047

Nekem egy integrált Shimano Alfine (FC-S500) hajtóművem van, így arra hibátlanul illeszkedett az első görgő (130mm BCD).

A bordásszíj felhelyezésének is megvannak a szabályai. Nagyon fontos, hogy lazán kell felhelyezni a görgőkre, és ha már fenn van, akkor kell – az én esetemben – az excentrikus középtengely segítségével feszíteni. A Gates használati útmutatóiban szépen illusztrálták, hogy hogyan nem szabad felszerelni a szíjat: feszegetni, erőltetni TILOS!

Fenn voltak tehát a kerékpáron görgők és a szíj! Azonban egy kulcsfontosságú lépés hátra volt még ahhoz, hogy bringára pattanhassak egy próbakörre: a „láncvonal” precíz beállítása. Ez ugyanis abszolút követelmény a bordásszíjas hajtás esetében! Bal3 barátom – szerencsére – műszaki ember, a bringát sem veti meg, így már jó előre tizedmilliméter pontosan kimértük a korábbi láncvonalamat.

Lancvonal_Cube_Rohloff_plan_01

Így tudtuk meg azt a tényt is, hogy az előző egy év alatt a lánckerekeim nem igazán voltak egy vonalban, hanem az első lánctányér pontosan 4 mm-rel közelebb volt a kerékpár képzeletbeli hossztengelyéhez, mint az agyváltón lévő hátsó lánckerék. 4 mm eltérés, 440 mm tengelytáv esetében nem okozott különösebb gondot a lánc használatában. Ez az állítás azonban nem igaz a bordásszíjra! Ott bizony minden milliméter számít!

Zseniálisak a Gates mérnökei, ugyanis (jó okkal) sem az első, sem a hátsó görgő nem szimmetrikus:

bordasszij_048

A képen az első görgő felülnézete látható. Szembeötlő, hogy a középvonala (Centerline) és annak a felületnek a vonala, ahol a görgő a hajtómű karjaira felfekszik (Mount Surface) között eltérés van. Ezáltal teljesen más „láncvonalat” ad, ha fordítva szereljük fel a görgőt. Sőt, tulajdonképpen 4 variációt kínál ez a megoldás:

  1. A hajtóműkar külső felületére helyezzük fel, úgy, hogy a márka logó kifelé néz
  2. A hajtóműkar külső felületére helyezzük fel, úgy, hogy a márka logó befelé néz
  3. A hajtóműkar belső felületére helyezzük fel, úgy, hogy a márka logó kifelé néz
  4. A hajtóműkar belső felületére helyezzük fel, úgy, hogy a márka logó befelé néz

Ezáltal elég jól be lehet lőni, hogy melyik pozícióban egyezik meg a „láncvonal” a hátsó görgő „láncvonalával”. Analóg módon a hátsó görgőt is kétféleképpen lehet feltekerni.

Az én esetemben a hátsó görgőt fordítva (Gates logo befelé néz) kellett felszerelni, hogy minél beljebb vigyem a „láncvonalat” hátul, az elsőt pedig – a vázhoz képest – minél kintebb: azaz a hajtűmű karok külső felületére és szintén fordítva (Gates logó befelé néz). Így még mindig kb. 1mm-rel volt bentebb, mint ahogy kellett volna. Vásárolnom kellett tehát 5 db, 1mm vastagságú távtartó gyűrűt és azokkal együtt immár milliméter pontos lett a „láncvonalam”. A bordásszíj így hangtalanul gördül a görgőkön. Győzelem! 🙂

A bordásszíj feszességének mérésére különböző (többé-kevésbé tudományos) módszer létezik. Lehet kapni mérő eszközt:

bordasszij_049

…de fejlesztettek egy iPhone-os alkalmazást is, ami a szíj frekvenciája alapján állapítja meg a szükséges feszességet. Hogy mi fog beválni, azt megmutatja az idő, jelenleg az iPhone alkalmazás és a józan ítélőképességem alapján igyekeztem beállítani. Kellően feszes, de semmiképp nincs túlfeszítve. A hegyi menetek majd megmutatják, hogy jól gondolom-e. Már csak a szép időt várom! 🙂

Így fest a Cube-on a Gates rendszer:

Cube_Rohloff_Gates_CDX_kesz_montage

Az első, rövid próbakör tapasztalata: furcsa érzés, olyan mintha suhannál, hangtalan. Nincs semmi rezonancia, lopakodó üzemmódba került a bringa 🙂

Pár száz méter próbamenet nagyon kevés, tesztnek sem nevezném, csak arra elegendő, hogy kipróbáljam: a rendszer működik, nincs probléma a láncvonallal. Értékelhető véleményt egy év múlva fogok mondani. Kíváncsian várom a szép időt, tűkön ülök! 🙂 Remélem, hogy pozitív véleménnyel fogom folyatni a blogot és nem azzal jövök vissza Hozzátok, hogy meneküljetek ha Gates hajtást láttok 🙂

Néhány gondolat a Gates és Rohloff cégekkel kapcsolatos tapasztalatainkról:

folytatás, egyben utolsó rész –>>

Bal3 névjegye

Buli az élet!
Kategória: Bicikli, Bordásszíj, napi történés, Rohloff
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -7- bejegyzéshez

  1. altaller szerint:

    Köszi Mikulás az átalakítás részletes megosztását!Elég jó alapkő szerintem bárkinek aki hasonló átalakítást tervez a bicóján.Jó tekerést,……suhanást!:)
    Azért várom Bal3 írását is miket tapasztaltatok a cégekkel kapcsolatban.

  2. dc3 szerint:

    Öröm volt olvasni. Kösz.

  3. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -8- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  4. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -6- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

Kérlek írd meg, mit gondolsz erről!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s