Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -5-

<<-1-   -2-   -3-   -4-   ötödik fejezet   ->>

bordasszij_054Miért bordásszíj?

Viccesen válaszolhatnánk, mivel már Leonardo is ezt ajánlotta:

Az alcímben szereplő kérdés megválaszolásához elengedhetetlen, hogy a lánc tulajdonságairól beszéljünk. A mai kerékpárok több mint 99%-a esetében az erőátvitel a pedál  és a hajtott (hátsó) kerék között kerékpárlánc segítségével történik.

bordasszij_023(forrás: wikipedia)

A lánc működéséhez alkatrészeiből (külső- és belső acéllapok, görgők, szegecsek/csapok) adódóan rendszeres kenésre és tisztításra van szükség (olajozás). Egy jól karbantartott lánc durván 98%-os hatékonysággal képes az energiát továbbítani és 2%-ot nyel el a működése. Ez nagyon hatékonynak számít! Azonban van egy fontos “HA” a történetben: amennyiben nincs megfelelő kenés, akkor ez az érték gyorsan 90% alá kerülhet, ami viszont már nem annyira kedvező adat! Az energiaveszteség mellett ráadásul gyorsabban kopnak a görgők, szegecsek és a lánc elkezd “nyúlni”. A kopott lánc pedig szép lassan “megeszi” a lánckerekeket, amik cseréje bizony drága mulatság szokott lenni. A lánc maga azonban egy relatív olcsó alkatrész (ára 2 és 9 ezer között van, anyagtól, minőségtől, márkától függően), ezért nem éri meg ezen takarékoskodni. Ideális esetben minden bringatúra után át kellene törölgetni a láncot, hogy az olajba tapadt kis homokszemcséket eltávolítsuk, ezek ugyanis a mozgó alkatrészek legnagyobb ellenségei. Egy idő után már ez a törölgetés sem lesz elegendő, a láncot ki kell mosni (benzinben, lánctisztító folyadékban), szárazra törölni, olajozni, felesleges olajat letörölni. Ez még mocskosabb feladat, mint az előző. A végén persze nem marad más, mint a lánccsere (kb. évente, de úgy 7.000 kilométerenként szinte biztos). Tegye fel őszintén a kezét, az, aki minden túra után foglalkozik a lánccal!

A lánc karbantartása kapcsán ajánlom figyelmedbe az alábbi linken található nagyszerű, illuszrációkkal tarkított írást a Bikemagon: Lánckarbantartás

Nem beszéltünk még a környezetszennyezésről, amit a benzines petpalackok, olajos rongyok, eldobott láncok okoznak.

Van azonban egy – egyáltalán nem újdonságnak számító – eszköz, amivel kiváltható a lánc szerepe: a bordásszíj. Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, a bordásszíjakat már évtizedek óta használják a gépiparban, autóiparban és több motorkerékpáron is ezzel hajtják a hátsó kereket (pl. Harley-Davidson motorkerékpárok).

A bordásszíj alapvető tulajdonsága, hogy nem kell kenni, azaz a rengeteg nyűg, amiről a lánc karbantartásánál írtam nem vonatkozik rá, magyarul karbantartásmentes. Nincs benne semmilyen kopó alkatrész, ami miatt megnyúlna. Az élettartama hosszabb, mint a láncé, körülbelül kétszer-háromszor annyi ideig tart (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, új termék még a kerékpáros piacon). Egyéb területeken azonban évtizedes tapasztalatok mutatják, hogy a karbonszálas bordásszíjak állják a sarat. 150 lóerős motorkerékpárokon és 6.000 lóerős ún. dragster versenyautókon használják őket.

bordasszij_002

Ha a motorkerékpáron elég erős a szíj, akkor vajon Nyirádi Miki alatt elszakadna? 🙂

A képen látható motorkerékpáron egy legfeljebb 30 mm széles bordásszíj látható. A 150 lóerős motorkerékpár nem tudja elszakítani. Mennyi az esély arra, hogy egy emberi erővel hajtott kerékpáron elszakad egy 12 mm széles szíj? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához utána néztem, hogy mekkora teljesítményt tud kifejteni lóerőben egy ember. Az ember által kifejtett teljesítmény nagyban függ az erőfeszítés időtartamától. Egy négy másodpercig tartó súlyemelés közben a sportoló képes 2 LE kifejetésére. Egy világklasszis kerékpáros versenyző 0.65 lóerőt képes kifejteni egy egyórás verseny alatt. Az átlagos hobbikerékpáros egy 2 órás bringatúra során nagyjából 0.3-0.4 LE teljesítményt ad le. Ebből az következik, hogy én – feltehetőleg csak másodpercekig – maximum 1 lóerő kifejtésére vagyok képes. Vajon elszakítom a karbonszál erősítéses bordásszíjat? Nem valószínű…  (forrás)

A bordászíj tiszta, futása teljesen zajtalan (nincs rezonáló érzés) – szükség lesz a csengőre! 🙂

“Grammozók” számára jó hír, hogy a bordásszíj nagyon könnyű, tömege körülbelül 88g (115 fogas) vs. lánc tömege: 270-330g, ergo kb. negyed kilogramm megspórolható vele.

osszehasonlitas_lanc-bordasszij

A bordásszíjas kerékpározás élményéről olvassátok el (ha még tettétek meg) Bal3 írását.

Hogyan esett a választás a Gates termékére, azon belül is miért CDX CT rendszerre?

A bordásszíj hajtás kerékpáros felhasználása nagyon lassan terjed. Kevés gyártó szánta el magát arra, hogy megszerezze magának ezt a piacot, ami véleményem szerint abszolút fényes jövő előtt áll. A fixik, single speedek és agyváltók elterjedése mind-mind a bordásszíj hajtás malmára hajthatja a vizet.

A “piacvezető” jelenleg az amerikai Gates cég, aki elképesztő széles felhasználási területen gyárt karbonszálas szíjakat. A neve az autós szakma számára nem ismeretlen. A Gates-en kívül említésre méltó még a német Continental bordásszíj rendszere is, de erről még nagyon kevés az információ, mert csak 2013 második felében tervezik a piaci megjelenést. A harmadik alternatíva a Bridgestone rendszere, mely nagyon speciális és világszabadalom is védi (bordásszíj feszítő mechanizmus). A Bridgestone az, ami pl. Bal3 Corratech bringáján is van, így meghagyom neki a nemes feladatot, hogy írjon nekünk erről a szerkezetről és a tapasztalatairól.

A Gates az elmúlt 2-3 évben a CDS (Carbon Drive System) rendszeren belül többféle terméket fejlesztett a kerékpáros bordásszíj kapcsán. Három alapvető típust kínálnak (ebből az egyik 2013 második felében megszűnik):

bordasszij_0081) CDC – 10 mm széles bordásszíj rendszer: az új generáció esetében a görgők fogai áttörtek, így az esetleges sár vagy hó kihullik a fogak közül és nem dobja le a szíjat.

bordasszij_008b

2) CDX – 12 mm-es, kifejezetten MTB használatra készült rendszer – kivezetésre kerül 2013-ban, helyére a CenterTrack rendszert ajánlják. Kinézetre nagyon hasonló a CDC-re, csak 2 mm-rel szélesebbek a görgők és persze a szíj is.

bordasszij_0093) CenterTrack (CT) – 12 mm-es bordásszíjjal, melynek közepe nyitott, így a tárcsákon lévő “penge” mindig középen tartja a szíjat. Ez a legújabb fejlesztés, hiszen a CT esetében semmi gondot nem okoz a sár és a hó, könnyedén lepereg a szíjról és a görgőről. Bármilyen – akár mocskos – körülmény között is használható. További előnye a CDC és CDX-szel szemben, hogy nem annyira kényes a pontos „láncvonalra”, azaz nem gond, ha az első és a hátsó görgő nem teljesen egy vonalban vannak. Ez véleményem szerint nem azt kell, hogy jelentse, hogy a kerékpáron ne törekedjünk az abszolút pontos „láncvonalra”, hanem az az előnye, hogy ha extrémebb körülmények között (pl. terepen) picit csavarodik a hátsó villa, akkor is a helyén marad a szíj és nem mászik le egyik irányba sem a görgőkről. Ezt a középső „penge” garantálja. Lásd a mellékelt fotókon. Egy érdekes video a bordásszíj extrém használatát mutatja be:

White Balance Hardtail MTB in the SNOW!

Engem a Gates CenterTrack rendszere győzött meg leginkább a piacon található bordásszíj rendszerek közül. Jelenleg ezt tartom a legkiforrottabb terméknek. Láttam teszteket, olvastam beszámolókat, olyanoktól, akik hosszú távon (és szélsőséges körülmények között) is tesztelték. Vannak összehasonlító tesztek a CDC és CT között is. Pontos láncvonal esetén ezzel a típussal van a legkevesebb probléma. A görgők is könnyűek: az első anyaga alumínium (tömege: 98g – 50 fogas), a hátsó acélból készül (tömege: 50g – 20 fogas). Ez azt jelenti, hogy az egész rendszer összesen 236 gramm a szíjjal együtt, ami kevesebb, mint csak a lánc maga. Ha már „grammozgatunk”, akkor itt megjegyezném, hogy a Rohloff agyváltó miatt „elszenvedett” többlet 260 grammot a Gates CT rendszerre való átállással szépen vissza lehet nyerni.

bordasszij_010-g

folytatás –>>

Bal3 névjegye

Buli az élet!
Kategória: Bicikli, Bordásszíj, dokumentumok, Mikulás, műszaki cikk, napi történés, Rohloff
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

6 hozzászólás a(z) Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -5- bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -4- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  2. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -6- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  3. Kofi szerint:

    Tisztelt Mikulás!
    Nagyon tetszik a cikked alapossága, az a fajta megalkuvás nélküli kíváncsiság, ami nyilván megvolt benned ennek a gépnek az összeállításában. Viszont egyetlen apró észrevételt engedj meg:
    A láncot, vagy a szíjat nem a teljesítmény feszíti, hanem az az erő, ami a két lánckerék között
    a húzóerőt átviszi. Ezt az erőt pedig a pedállal létrehozott forgatónyomaték hozza létre. Persze
    van köze a forgatónyomatéknak a teljesítményhez, hiszen a teljesítmény számolható a forgatónyomaték és a fordulatszám szorzatából. Jelen esetben viszont nem belső égésű motorról beszélünk, ahol nulla fordulaton nincs is nyomaték, aztán valahol 2000 / perc környékétől valameddig a legnagyobb. A bringánál a legnagyobb nyomatékot a kerékpáros súlya, és a pedál hossza határozza meg. Nem is kell különösebb nyomatékszámítással bíbelődni, csak képzeld el,
    hogy a pedál vízszintesen áll, Te pedig ráállsz. A tömeged pl. 80 kg,tehát kb. 800 N erővel nyomod a pedált. Ezt megszorzod a (hajtókar hossza/lánckerék sugara) aránnyal, és megkapod azt az erőt, ami legszélsőségesebb esetben húzza a szíjadat. Itt jönne az, hogy ezt az erőt elosztod a teherviselő keresztmetszettel és kijön a feszültség, ami homogén anyag esetében
    alacsonyabbnak kell legyen a megengedettnél. Csak itt ez nem működik, mivel a fene tudja egy szíjnak melyik összetevője viseli a húzóerőt, milyen keresztmetszettel stb. Fölösleges is, mivel a gyártó biztosan sokszorosan túlméretezte a teherviselést. Elszakadni sosem fog, legfeljebb elöregedés esetén letörnek majd a fogai, mint az autóknál. Szóval tényleg nem kukacoskodni akartam, csak érdekesség kedvéért le kellett írnom. Illetve rákeresve ezt a cikket találtam:
    http://kerekagy.blog.hu/2011/06/24/a_kerekparos_teljesitmenyenek_egyenlete
    Érdekes, itt egy 75 kg-os ember 135 Nm nyomatékot produkál maximálisan, ennyi még az autók között is működőképes érték. Mindazonáltal azt hiszem nem véletlenül a nyomatékos chopper motoron látható szíjhajtás és a magas fordulatú versenymotorokon a lánc, mivel a szíj ellensége nem a húzófeszültség, hanem a hajlítgatásból eredő fáradás és felmelegedés. Ez mondjuk egy kerékpár hajtókar fordulatszáma esetén nem probléma.
    Sok sikert a bringához, minden jót!

    • Bal3 szerint:

      Áve Kofi!

      Köszönjük a hasznos észrevételt, igazad van!
      Nekem kellett volna lektorálnom ezt a részt, de úgy véltem laikusoknak így teljesen érthető, a mérnök meg úgy is számolni fog! 🙂 (én is számoltam)
      Nagyságrendileg 1000 N hat a szíjra, 100 kg húzóerőt már “szemre” is simán ki kell bírnia, és maximálisan igazad van, a Gates ezt bizony sokszorosan túlméretezte.
      Dugig lenne a net a sok “elszakadt a szíjam, ekkor, meg akkor” postokkal ha gond lenne a szíj tudásával.

      Ja és a linkelt cikket elolvastam, nem is írnék semmit a szerző fizika tudásáról, bőven kiosztották helyettem a hozzászólók a cikk alatt 😀

      Mikulás erős, mint a csuda, 200 W-tal bőven tud tartósan tekerni, és szerintem a téli spining edzések után nagyon rövid időre ki tudja tekerni a 4-500 W-ot is.
      Nyeregből kiállva, brutálisan beleugorva is kipróbáltuk, mondjuk nem attól féltünk, hogy elszakad, hanem, hogy nem kellő az előfeszítése és átugrik a szíj.
      Jelentem a szíj még nem szakadt el, nem ugrik meg! 🙂
      Én a Corratecen is bevetettem mindent, hogy kellemetlen helyzetbe hozzam a szíjam, jelentem a Bridgestone sem szakad, ugrik (az első hajtóművem belsejében van egy előfeszítő rendszer).

      Üdv Bal3

      • Maximcsuk József szerint:

        Üdv Bal3 !
        Engem nagyon meggyőzött az írásod a bordás szíj hajtásról,annyira ,hogy én is szeretnék ilyet használni.Szerettem volna vásárolni szíjat és hozzá tárcsát,de nem tudom hol lehet ezekhez hozzájutni.Tudsz nekem ebben segíteni ?
        Üdv. Józsi

      • Bal3 szerint:

        Áve Józsi!

        Sajnos nem, keress internetes webáruházakat. Sajnálom.

Kérlek írd meg, mit gondolsz erről!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s