Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -3-

<<–2-   harmadik fejezet   -4->>

Rohloff.

A váltónak több féle típusa van (tárcsafékes, felni fékes kerékpárra, tandemre való), a modell kiválasztásában a honlapjukon nyújtanak segítséget.

A Rohloff agyváltó legfontosabb tulajdonsága, hogy 14 sebességfokozata van, melyek elosztása teljesen egyenletes. Minden fokozat az előzőhöz mérve kb. 13.6%-kal tér el. A teljes áttételtartomány így 526%, ami messze kiemeli a többi agyváltó közül. Összehasonlításként egy 3×9 fokozatú láncváltó áttételtartománya: 519% (lásd mellékelt ábrát – forrás: gyártó honlapja).

bordasszij_011

A 3×9, azaz elméletben 27 fokozat valójában az átfedések és a „tiltott áttételek” (keresztbe váltás) miatt  szintén csak 14 valódi, használható sebességfokozatot kínál. Az, hogy a kerékpáros jól váltson a fokozatok között, komoly rutint kíván, hiszen folyamatosan figyelni kell arra, hogy elöl és hátul is a megfelelő lánckeréken gördüljön a lánc. A Rohloff váltót markolatváltóval szerelik (gripshift) és csak egy csuklómozdulat a váltás. Egy mozdulattal akár 5 sebességet is lehet lefelé vagy felfelé váltani. Nagyon megszerettem. Korábban a montimon „rapid fire” (gyorstüzelő) váltóm volt, amivel semmi bajom nem volt ugyan, de már valahogy nem szívesen váltanék vissza rá (ezt a szubjektív véleményt nézzetek el nekem). Azt vettem észre magamon, hogy amióta a Rohloff-om van, sokkal többet váltok, mindig a számomra legkényelmesebb fokozatban tekerek. A váltás zajtalan és azonnal történik (nincs félreváltás), elvileg terhelés alatt is lehet váltani, de én egy pillanatra (tized másodperc) elveszem az erőt a váltás pillanatában a pedálról. A zajról általában: a Rohloff váltó technikailag 2×7 sebességfokozatból áll: az első 7 fokozatban kicsit duruzsol a váltó, a második 7-ben szépen csendben van. A 7.-ik fokozat bizonyos szempontból különleges (ekkor forog a legtöbb fogaskerék), így ez a fokozat a legzajosabb. Van, akit ez zavar, én megszoktam. (Érdekes, hogy a zsírral kent Nexus 8 váltónál eddig semmilyen zajt nem fedeztünk fel. Csendesebb a Rohloff első 7 fokozatánál).

Az agyváltók (általánosságban) előnyeiről már írtam fentebb, de nem említettem egy-két szempontot, ami a nem átlag felhasználó szempontjából érdekes lehet: a Rohloff-fal (és általában az agyváltókkal) fűzött hátsó kerék nehezebb ugyan, de egyben sokkal erősebb is lesz: rövidebbek a küllők és szimmetrikus a kerékfűzés, nem úgy, mint a láncváltók esetében.

bordasszij_010

Feltűnt már, hogy mennyire felemás a kerékfűzés a láncváltós hátsó keréken? A racsni miatt sokkal hosszabbak a küllők a baloldalon, mint a racsni oldalán.

Az agyváltóval fűzött hátsó keréken (általában) nincs láncfeszítő, ami lelóg és amire pl. hegyről technikás, köves-sziklás úton vigyázni kell, nehogy beakadjon és esetleg letörjön (DH szempontból érdekes). A Rohloff-fal fűzött hátsó kerék gyorszárral is rögzíthető!

Beszéljünk a Rohloff váltó tömegéről is, mert jellemzően ez a legelső ellenérv a szerkezettel szemben. Nos, a gyártó oldalán 1600 g ill. a tárcsafékes verzió esetén 1830 g szerepel a tömegre vonatkozóan. Ebben benne foglaltatik a váltó minden alkatrésze: markolatváltó, bowdenek és maga az agy. Ezzel szemben állnak a hagyományos láncváltó alkatrészei: kormányon a két oldali váltókarok, bowdenek, hátsó váltó és láncfeszítő a görgőkkel, első váltó, a hátsó agy a racsnisorral és elöl plusz két lánctányér. Egy átlagos kerékpár esetén ezen alkatrészek össztömege kb. 1570 g*. Az előbbiekből következően az agyváltó többlet tömege majdnem elhanyagolható: 260 gramm. A hátrány az, hogy az agyváltó esetében ezen tömeg nagy része a hátsó kerékre kerül, míg a láncváltó esetén az jobban megoszlik (pl. első lánckerekek).  (*Középső és kis tányérok elöl:150 g, váltókarok és bowdenek (283g), Shimano XT váltók elöl-hátul (183g+262g), hátsó agy (350g), Shimano Deore LX racsnisor (339g), = ~1.570g)

A másik gyakori ellenvetés az agyváltókkal szembeni szkeptikusok részéről a váltók hatásfoka szokott lenni. Bevallom ez nekem is fontos szempont volt a vásárlás előtt, mert én sem szeretek energiákat veszíteni a bringázás közben, ezért utána olvastam a dolognak és relatív megnyugtató választ kaptam a kérdésre, melyet a legjobban a következő ábra szemléltet:

bordasszij_022

Az illusztráción a zöld sáv a láncváltó hatékonysági tartományát mutatja (jól elkülönülnek a 3 első tárcsából adódó tartományok), sárga vonal (sebességfokozatok számával) a Rohloff agy, míg a szürke terület egyéb 7/8 sebességes agyváltók (Shimano? Sturmey Archer?) hatékonyságát ábrázolja. Jól látszik, hogy az első 3 sebességben a Rohloff 95%-os hatékonysággal bír, ami 1-2%-kal marad el a láncváltótól, ugyanakkor a többi fokozatban végig benne marad a lácváltók hatékonysági tartományában, sőt a 8. és 11 fokozatban (ez a direkt hajtás a Rohloff esetében) picivel meg is haladja azt. Az ún. „utazó” fokozatokban 8-13 végig 97-98%-os hatékonyságot mutat. Számomra ez megnyugtató, a különbség elhanyagolható. Főleg annak tudatában, hogy cserébe kapok egy gondozás mentes, szennyeződésekkel, porral, vízzel szemben ellenálló, megbízható és hosszú élettartamú váltót.

Apropó, mennyit bír a Rohloff agyváltó? Mi történik, ha tönkremegy? Javítható? Ezek mind azok a kérdések, amiket én is feltettem magamnak, mielőtt belevágtam volna a vásárlásba. Bújtam hát ismét a netet, olvastam a fórumokat (elsősorban holland, német, amerikai és angol weblapokon) és találtam ezzel kapcsolatban információkat. Ha tönkre menne a váltó, nyilvánvaló, hogy egyszerű, műszaki vénával nem rendelkezőként nincs más megoldás, mint visszaküldeni a gyárba, ahol rendbe teszik. Hivatalosan 2 év garancia van rá, de nem hivatalos forrásból úgy értesültem, hogy ezt a cég nem veszi véresen komolyan és gyakorlatilag bármennyi idő után „garanciálisan” javítja az esetleges meghibásodást. Miért vállalja ezt be a cég? Nyilván azért, mert nagyon ritka az, hogy ezek a váltók meghibásodnak. Nincs ugyanis, ami tönkre tudna menni. A fogaskerekek nem kopnak el egy átlagos kerékpáros életében (min. 100.000 kilométer). Én évi 3-5 ezer kilométer között bringázom (bár szeretnék többet menni, de sajnos ennyi szokott összejönni), ergo 20-30 évig használhatnám a Rohloff-ot, anélkül, hogy a kopás, elhasználódás bekövetkezne. Nekem ez így elég. 🙂  A híres bringás úriember, Sheldon Brown honlapján olvastam a Rohloff-fal kapcsolatban a következő “szösszenetet”, ami magáért beszél:

folytatás–>>

Bal3 névjegye

Buli az élet!
Kategória: Bicikli, Bordásszíj, dokumentumok, jótanácsok, Mikulás, műszaki cikk
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

9 hozzászólás a(z) Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -3- bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -2- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  2. altaller szerint:

    Mát várom!Szerintem ezzel nem vagyok egyedül!:)

  3. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -4- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  4. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -5- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  5. Zita és Árpi szerint:

    Szia,

    Jó a cikk, köszönjük, hiánypótló, igaz még nem értem a végére. A zajról a 7 fokozatban: nekünk már nincs, “elmúlt” 🙂 Olajat cseréltél már 5000km használat után? Mi már kétszer, és egy régi videónk visszanézése után tudatosult bennünk, hogy már halkabb a gép, mint régebben. Az előző túrabringám egy 28-as kerekű trekking volt, abban 8600km-en valamilyen érthetetlen szerencsétlenség sorozatnál fogva 14 küllőm tört el összesen, 3 kerékben. A Rohloff-os, szimmetrikus fűzésű 26-os kerekekkel most járunk 17500km környékén, ennek nagy részét Ázsiában tettük meg, és egy-egy küllőnk tört, és az a gyanúnk, hogy ezek is csak azért, mert véletlenül belerúgtunk a kerékbe és/vagy a lakat láncát durván húztuk át a küllők között. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy ezen a túrán most az összes málhánk és mi magunk is rugózott tömegnek számítunk, a hátsó felfüggesztés felett, míg a hagyományos trekking bringán csak a sima csomagtartó volt rögtön a hátsó kerék felett. Ugyanemiatt a felfüggesztés miatt nekünk van láncfeszítő is a Rohloff mellett. Amúgy legalább minden második komoly, világjáró kerékpártúrás biciklijén Rohloff-ot látunk, és ők is beszámoltak arról, hogy a gyártó nagyon rendes a garanciákon túli cseréket illetően. Ezt nekünk is megígérték e-mailben elöljáróban, hogy ha valami gubanc támadna a Rohloff-al, ne izguljunk, küldenek cserét. És ez azért nem semmi, valljuk be! 🙂 Amúgy mi is szeretjük nagyon, de nekünk azért voltak gondjaink vele, főleg azért, mert a fekvőbringán a markolatváltó függőlegesen van az alsókormányon, így felülről könnyebben belejut a por és a víz. Ezért néha már tisztítani kellett, illetve a bowdent cserélni mert a belső tefloncső beleszaladt a markolatváltó belsejébe és az ettől beragadt. De ez az extrém körülmények és a nem hétköznapi felszerelésének köszönhető. Na, de most olvasom tovább a folytatást! 😉

    • nyiradimiklos szerint:

      Sziasztok Zita és Árpi!

      Nagyon örülök és igazi megtiszteltetésnek vettem, hogy volt időtök benézni hozzánk és még kommentáltatok is! Szoktuk olvasni az írásaitokat és nagyon szurkolunk Nektek! Igazán irigylésre méltó, amit csináltok! 🙂 Kifejezetten örülnénk, ha az utatok közben vagy azt befejezve megosztanátok velünk ezen a felületen (is) a bringával és az agyváltóval kapcsolatos tapasztalatotokat! Szerintem rengeteg embert érdekelne olyanok tapasztalata, akik több tízezer kilométert mentek (adott esetben extrém körülmények között)!

      További szép élményeket, gyönyörű időjárást és kevés defektet kívánok!
      Mikulás

  6. Lakinger Béla szerint:

    Érdekes gondolatokat fejtegetsz. Nagyon jó a hozzáállásod, pl a mainstream-mel kapcsolatban is!
    Én is elgondolkodtam, milyen lenne az ideális kerékpár? Nagyjából olyan, amilyennek Te megépítetted. Amit másképp csinálnék, az a váltó. Tévedés ne essék, ez a legjobb választás a világon kapható eszközök közül! Én mégis valami olyan megoldást keresnék, ahol az elérhető kb 600%-os áttételt kevesebb váltásból érem el, kevesebb fokozattal. Tudom ez jelenleg utópia, de hátha egyszer…

    Gábor

  7. k2golden szerint:

    Nagyon jó a cikk, most bukkantam rá. Megrögzött montisként az elmúlt évben kezdett a kis ördög motoszkálni a fejemben, hogy kellene csomagos túrákkal is foglalkozni. Így érkeztem el az agyváltós témakörhöz. Vásároltam egy “hagyományos” cross bringát, amit szeretnék lassanként átalakítani a hosszú, csomagos túrák igényeihez. Ez is egy nagyon hasznos a cikk!
    Egyetlen megjegyzés a láncváltás mellett: aki már többet bringázott láncváltós bringával, semmilyen plusz figyelmet nem igényel a keresztbeváltás elkerülése. Teljesen megszokottá válik a helyes használata.

  8. Denes Szabolcs szerint:

    Szia Miklos!

    Arra lennek kivancsi hogy csereltele olajat a valtoban es ha igen mennyi ido/km utan?

Kérlek írd meg, mit gondolsz erről!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s