Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -2-

<<-1-   második fejezet   -3->>

Agyváltó.

bordasszij_033

bordasszij_032

Felhasználási igénytől függően és persze a pénztárca vastagságának függvényében igen széles a választék. A teljesség igénye nélkül:

  • 3 Sebességes váltók: Shimano Inter-3 (186%, 80 EUR), Sturmey Archer 3 (178%, kb. 60 EUR)
  • 5 sebességes váltók: Sturmey Archer 5 (256%, 100-140 EUR), Sram P5 (251%)
  • 7/8 sebességes váltók: Shimano Nexus 7 (244%) ill. Nexus 8/Alfine 8 (306%, 170-200 EUR), Sturmey Archer 8 (325%)
  • 11 sebességes váltó: Shimano Alfine 11 (409%, kb. 370 EUR)
  • 14 sebességes váltó: Rohloff Speedhub  (526%, 900 EUR felett)
  • „Végtelen“ sebességfokozatú váltó: NuVinci N360 (fokozatmentes váltást tesz lehetővé – zseniális szerkezet, sajnos a tömege miatt megfontolandó a beépítése (2500 gramm vs. Rohloff 1600-1800 g (tipustól függően, de minden alkatrészével együtt))

(zárójelben: az áttétel tartomány százalékban illetve az átlagos piaci ár – melyek forrása a gyártók és forgalmazók weblapjai)

bordasszij_024-kapcsolt

pinion-tandwielen-horz

Pinion 18 sebességes fogaskerekes váltó, középagyba építve.

Miért jó az agyváltó? Előnyök-hátrányok

Ahogy már említettem az agyváltók legfőbb előnye az „igénytelenségükben“ rejlik: nincs szükség karbantartásra, tisztításra. Ez utóbbi  – azok számára, akik  sokat bringáznak és igényesek a kerékpár műszaki és esztétikai állapotával kapcsolatban –  nem szorul magyarázatra. A tisztítás maga sem egy hálás feladat, sem túl környezetbarát. Az agyváltók további óriási előnye az, hogy  egyenes a láncvonal, nincs keresztbe váltás, hiszen elől-hátul egy-egy lánckerék van (jobb esetben bordásszíj görgő – erről később lesz még szó, a szíjhajtás lehetőségéről külön fejezetet írok :-)), ergo a lánc keresztbe váltásából adódó energiaveszteség nem lép fel. Azt is szeretem az agyváltó váltásánál, hogy csak egyetlen (markolat)váltó van, nem kell figyelni, hogy elöl-hátul jól váltson az ember, lényegesen automatikusabb, természetesebb a váltás. Szerethető az a tény is, hogy álló helyzetben is lehet váltani és nem szükséges tekerés ahhoz, hogy a váltás megtörténjen, nem utolsó sorban nem hallatszik semmi „szörnyű“ zörej a váltás pillanatában (láncváltósok tudják miről beszélek). Pro-ként hozható fel továbbá, hogy nem kell vékony láncot venni (lásd 10 és 11-es láncváltó rendszerek), így a lánc lassabban „nyúlik“, kopik, valamint lényegesen hosszabb élettartama lesz  a lánckerekeknek is. A lánccal kapcsolatban megjegyzendő még, hogy mivel az oldalirányba nem mozdul el a váltás során, így láncvédő burkolattal lehet ellátni, aminek egyenes következménye, hogy hatékonyabb lesz a hajtás (a tiszta lánc miatt) és több ideig használható a lánc maga. Nem is beszélve arról, hogy a lánc többé nem tudja összeolajozni a nadrágszárat, szoknyát (munkahelyre ingázók számára fontos szempont lehet).

bordasszij_037-burkolt

Az agyváltó elleni érvek, érzékeny területek: leggyakrabban a tömegével elégedetlenek (főleg grammániások), mivel tény, hogy a kerékpár hátsó kereke nehezebbé válik az agyváltótól. A súlytöbblet valójában (Rohloff esetében) csupán 260  gramm (hagyományos váltó minden alkatrésze vs. Rohloff váltó minden alkatrésze). Ezt le kell nyelni, nincs mit szépíteni rajta. További problémát jelenthet, hogy nem minden kerékpárt lehet agyváltósra szerelni, ugyanis van egy fontos vázkövetelmény: valamilyen módon meg kell oldani a lánc (bordásszíj) feszítését. Ez utóbbi a már említett csúszópapucsos megoldással (lásd gyakran single speed és fixi kerékpárok esetében) vagy ún. excentrikus középaggyal érhető el. Akinek nem ilyen kerékpárja van, ne búslakodjon, a csúszópapucsos megoldást profi műhelyben nem lehetetlen kivitelezni. (Tudunk ebben segíteni).

bordasszij_007-tile

Gyakran hallani olyat is, hogy az agyváltó drága, ezért nem veszik meg az emberek. Ezt nagyon nehéz érdemben megítélni anélkül, hogy az ember a másik zsebében turkálna, de egy összehasonlítást megér a láncváltóval: az agyváltó élettartama jóval hosszabb, egyedül a lánckereket (egy elöl, egy hátul) kell cserélni, ha elkopnak (bordásszíjnál azt sem), a láncváltónál megy a kukába elöl egy-két-három lánckerék és hátul jellemzően az egész racsnisor, ha elkopott. Hosszú távon tehát mérlegelendő, hogy mi is volt a drágább!?  (Rohloff vs. Shimano XTR esetében hosszú távon véleményem szerint a Rohloff lesz az olcsóbb megoldás).

A láncváltó rendszerek vs. agyváltó(k) összehasonlítására tavaly készítettem Bal3 barátom hathatós segítségével egy (idén felújított, pontosított) áttételszámító és sebesség szimulációs táblázatot (excel: xls és xlsx), mely elérhető letölthető *INNEN*. A táblázat elsőre talán bonyolultnak tűnik, de nem az! Minimális műszaki vénával és az instrukciók elolvasásával bárki könnyedén ki tudja választani a neki megfelelő váltót és áttételt (lánckerekek méreteit elöl és hátul).

attetel-tablazat

Miért választottam a Rohloff Speedhub 500/14 agyváltót?

Bal3 most rögtön rávágná, hogy „azért b+, mert rábeszéltelek” – igaz. Ezzel nem is vitatkozom, ugyanakkor ez mások számára nyilván gyenge érv, ezért megpróbálkoznék a Rohloff Speedhub kevésbé szubjektív bemutatásával. Már az elején szeretném leszögezni, hogy semmi közöm a Rohloff gyárhoz, semmilyen előnyöm nem származik a cég vagy a terméke reklámjából, nem fizetett blogot írok erről! Egy éve van meg az agyváltóm és kb. 3000 kilométert tettem bele, aminek durván 30-40%-a nem aszfalton történt, hanem “terepen”.

A Rohloff AG egy 1986-ban alakult kis német cég (35 fős), mely minőségi kerékpárláncok és láncolajok gyártásával és forgalmazásával kezdte meg tevékenységét. Megalakulásuk 10. évfordulóján mutatták be először, Kölnben a Rohloff Speedhub névre keresztelt agyváltójukat. Ezt azt jelenti, hogy egyáltalán nem új termékről van szó, noha sokat fejlesztettek a váltón az elmúlt 16 évben. Évente kb. 15.000 darabot értékesítenek világszerte és a mai napig az egyetlen agyváltó, amely felveszi a versenyt a 3×9-es láncváltó rendszerekkel. A váltót kézzel szerelik össze a Kassel melletti gyárban.

bordasszij_030

-folytatás -3->>

Bal3 névjegye

Buli az élet!
Kategória: Bicikli, Bordásszíj, jótanácsok, Mikulás, műszaki cikk, Rohloff
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

7 hozzászólás a(z) Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -2- bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -1- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  2. mozo78 szerint:

    Ismét remek írás, a végén még megtérek. :))) Pláne, hogy visszamenőleg olvasgatom Bal3 egyéb cikkeit is. 😀

  3. Bal3 szerint:

    Áve Mozó!
    Nem bánnád meg. Próbáld ki az enyémet hosszabb távon, szívesen kölcsön adom. Én meg megyek a rekuval.

  4. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -3- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  5. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -5- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  6. Gerhes László szerint:

    Szia!
    Ez a villapapucs átalakítás engem érdekelne!
    Egy Gepida Reptila 500-asom van hagyományos villapapuccsal és rengeteget szenvedek vele. Pillanatok alatt keresztbe tud fordulni a kerék, ha egy kicsit is nyúlik a lánc és utána állítok, beleér a kerék a sárvédőbe.
    Válaszodat előre is köszönöm!

Kérlek írd meg, mit gondolsz erről!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s