Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -1-

első fejezet   -2->>

Nyirádi Miklós, alias Mikulás vagyok. Gyerekkorom óta van kerékpárom, de hosszú kihagyás után 2005-ben kezdtem újra bringázni egy Magellan Polaris mountain bike megvásárlása után. Emlékeim szerint kb. 80.000 forintért vásároltam a montit és évekig hajtottam – gyakran terepen. Nem kíméltem, nem ápoltam, karbantartást nem kapott szegény. Mondhatnánk úgy is, hogy “karbantartásmentes” volt a bringa. A következménye? Cserére szorul(t) rajta a legtöbb mozgó alkatrész: fékek, teleszkóp, lánckerekek, lánc, stb.

bordasszij_003

Kb. 2 éve fogalmazódott meg bennem, hogy az ún “beszálló” kerékpár helyett szükségem lenne egy új járműre, amit azzal indokoltam meg magamnak,  hogy egyre sűrűbben kerékpározom és kedvenc hobbimat, a geocachinget, is egyre gyakrabban űzöm a bringa segítségével. Szükségem van a mozgásra, a sportra! Úgy éreztem, van már elég tapasztalatom, hogy eldöntsem, hogy pontosan mire van szükségem. Anno, amikor a Magellánt vettem, fogalmam sem volt erről. Eszembe sem jutott, hogy nem csak mountain bike létezik a piacon. Mint sok más kerékpározásban kevésbé jártas ember esetében, az én agyamba is az villant be 2005 tavaszán, hogy bringa = monti. Azóta azonban megváltozott valami, kinyílt a látóterem, sok bringás baráttal megismerkedtem, sokféle járgányt kipróbálhattam, mögöttem van jó pár ezer kilométer. Ma már egyáltalán nem érdekel a divat, az ún. mainstream. Magasról teszek rá, mit tartanak klassznak mások, “like-olnak”. Egyetlen fő gondolat vezérel: olyan bringát szeretnék, ami a szempontjaimnak, a bringás szokásaimnak és az ízlésemnek leginkább megfelel. Az pedig egyértelműen a trekking.

Meggyőződésem, hogy a legtöbb hobbi szinten kerékpározó embernek valójában trekking kerékpárra lenne szüksége, de divatból mit vesznek? Montit! Jókat derülök, amikor pl. szülővárosom, Kecskemét, főutcáján sétálva összteleszkópos mountain bike-kal közlekedő fiatalokat látok. Igen, oda pont az való! Oda, ahol a legnagyobb szintemelkedés a vasúti aluljáróban van! 🙂 Félreértés ne essék nem a mountain bike ellen ágálok, abszolút meg van annak a kerékpár tipusnak a piaca, létjogosultsága, felhasználói köre.

A trekking kerékpár előnye számomra, hogy az országúti kerékpárnál összehasonlíthatatlanul kényelmesebb (hangsúlyozom: SZÁMOMRA!), a mountain bike-nál pedig lényegesen fürgébb az aszfalton, nem hiányoznak a nehéz, brutális terepgumik. Ugyanakkor a trekkinggel (főleg ha van rajta teleszkóp) vidáman elgurulhatsz kevésbé jó minőségű földutakon, turistautakon, amire nekem – nem utolsó sorban a geocaching miatt – nagy szükségem van. Kipróbáltam. Bejártam sok hazai hegyvidéket 2012-ben a Cube-bal. A Budai-hegyekben minden geoládát felkerestem (jó sok van), de például a Vértesben, a Karancs-Medvesben és a Börzsönyben is jókat bolyongtam vele. A legfontosabb, hogy jó erőnléted legyen vagy egy nagyon jó váltód! 🙂 Persze a kettő kombinációja lenne az ideális. A váltó tehát számomra kulcsfontosságú, így lesz szó még róla később…

Bal3 barátommal 2011 ősze óta folyamatosan törjük a fejünket (és egymásét), hogy milyen lenne az ideális bringa? Legyen karbantartásmentes (de ne abban az értelemben, ahogy a montim :-)), legyen minden fontosabb alkatrésze minőségi, divatos szóval élve prémium kategóriás. Nem sznobságból, hanem azért mert nem 3-4 évre tervezzük a kerékpár élettartamát, hanem minimum 10-15 év aktiv használatra. Igen, megalkuvásoktól és kompromisszumoktól mentes kerékpár kell, ami persze drága. Ezért döntöttünk amellett, hogy magunk fogjuk megépíteni. Az első elképzelésünk az volt, hogy venni kell egy nagyon “ütős” vázat, olyat, ami a fenti céloknak megfelel. Trekking váz kell tehát, méghozzá olyan, amire agyváltót is fel lehet szerelni, ergo vagy a hátul csúszópapucsos kivitel vagy excentrikus középtengelyű. Próbáltatok már ilyen vázat beszerezni?! Nem gyártatni (azt sok pénzért én is tudok), hanem pl. alumínium széria vázat vásárolni. Én megkíséreltem és elárulom: nem sikerült! Egyik komoly trekking bringákat gyártó cég sem ad el Magyarországon vázat, mint olyat, csak készre szerelt modelleket vásárolhatsz. Zsákutcának bizonyult tehát ez az elképzelésünk. Alkalmazhattunk volna még a linkelt képeken látható láncfeszítő megoldást is a hagyományos vázakra, de ezt a bonyolultság, kopás, meghibásodási lehetőségek, tömege (konzol, görgők, lánc) stb. miatt elvetettük, hisz bordásszíjhoz, láncvédő burkolathoz  alkalmatlan.

bordasszij_037-horz

Excentrikus középrész — csúszópapucsos állítás

Mit lehet tenni? Nem adtuk fel természetesen. Az új ötlet az volt, hogy venni kell új vagy inkább használt kerékpárt (jutányos áron), aminek a váza kell csak, a többit alkatrésztől meg szépen meg kell szabadulni. Elindult hát a keresgélés a világhálón.

bordasszij_001

Óriási szerencsém volt, az ebay-t böngészgetve megakadt a szemem egy Cube Hooper-en. A színe, a formája, geometriája azonnal megfogott. Ismertem a modellt, gyárilag Shimano Alfine 11 sebességes agyváltóval szerelik, de az általam kinézett darabon Rohloff Speedhub “éktelenkedett”, persze lánchajtással, de excentrikus középaggyal. Beleszerettem. Leütöttem az utolsó 2 másodpercben, ahogy kell és tűkön ültem, amíg meg nem hozta a postás Németországból. Ez nem az a bringa volt, aminek az alkatrészeit egy-az-egyben le kell szerelni, mert csak a vázra van szükség! Sok szempontból persze nem felelt meg az alapelképzelésemnek, de kiinduló darabnak tökéletesnek bizonyult.

A karbantartás-mentességet véleményem szerint alapvetően két fontos technika nyújtja: az egyik az agyváltó, a másik pedig a bordásszíj hajtás rendszer. Az előbbivel a Cube már rendelkezett, ami nagy előnyt jelentett, utóbbi viszont komoly kihívások elé állított bennünket…

I. Miért agyváltó?

Most, hogy írom ezt a bejegyzést, rákerestem a “közös barátunknál” az agyváltó szóra és megnéztem, hogy magyar oldalakon milyen cikkek, blogok jelentek meg a témában. Némileg megdöbbenve vettem tudomásul, hogy egy-két fórumon (pl. criticalmass) kivül gyakorlatilag semmilyen komolyabb írást sem listáz ki a kereső program, ami az agyváltókról szól és nem csak érinti a témát egy-egy bringával kapcsolatosan. Én sem vállalom azt a nemes feladatot, hogy hiánypótló, átfogó írást adjak közre az agyváltókkal kapcsolatosan, már csak azért sem mert nem vagyok szakértő, ugyanakkor néhány szót lehet, hogy megéri “elfecsérelni” ebben a témában.

Mi az az agyváltó (en: internal geared hub, de: Nabenschaltung)?

Agyváltó alatt a kerékpár hátsó agyába épített sebességváltót értjük. A láncváltóval ellentétben a hajtómű alkatrészeit egy (általában alumínium)  ház védi a szennyeződésektől, így azok kevésbé vannak kitéve az elemeknek: por, homokszemcsék, (sós) víz, ergo elhanyagolható a kopásuk, elhasználódásuk. Mivel az agyváltók lényegesen bonyolultabb szerkezetek, mint egy hátsó racsnisor, nem beszélve a jóval kisebb széria gyártásról, így általában drágábbak, mint a hagyományos láncváltó rendszerek. Az agyváltók közeli rokona a középagyba épített váltó (nagyon ritkán látni ilyen szerkezetet – pl. Pinion ). A legtöbb agyváltó mozgó alkatrészeinek kenését zsírozással (pl. Shimano Nexus váltó vagy olajozással („olajfürdő“) oldják meg (pl. Rohloff Speedhub, Shimano Alfine 8 és 11). Különösebb karbantartást ezek a szerkezetek nem igényelnek. Az esetleges olajcseréről és az azokkal kapcsolatos tévhitekről a későbbiekben még fogok szót ejteni.
Hála az agyváltók (elsősorban városi kerékpároknak köszönhető) terjedésének egyre több modell szerezhető be a piacon. A piacvezető gyártók: Shimano (japán), Rohloff (német), Sram (amerikai) és Sturmey Archer (angol). Az agyváltók „teljesítményét“ a lehetséges sebességfokozatok száma, azok eloszlásának egyenletessége és az áttételtartomány fejezi ki legjobban. Felhasználási igénytől függően és persze a pénztárca vastagságának függvényében igen széles a választék. A teljesség igénye nélkül:

Bal3 névjegye

Buli az élet!
Kategória: Bicikli, Bordásszíj, Mikulás, műszaki cikk, napi történés, Rohloff
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

12 hozzászólás a(z) Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -1- bejegyzéshez

  1. SagiK szerint:

    Nagyon jó kis írás, remélem nem sokat kell várni a folytatásra.
    Én is hasonló elgondolásra jutottam, hogy milyen bringára volna szükségem, de mikor elkezdtem matekozni, feladtam. Agyváltó egy ezres. EUR-ban. Ilyet nem rak be az ember egy gagyi acélfelnibe, mert nem illik. A vázról szóltál, nem egyszerű. Egyéb apróságok, kiegészítők, és egy kisebb vagyonnál tart az ember. És még csak egy kupac alkatrészed van, amit talán egy bringába is lehet formálni. Műszaki ismeretek híján én meg sem próbáltam. De ha “sorozatgyártásra” adnátok a fejeteket, gondoljatok rám. Tesztpilótaként elfogadok egy gépet. 🙂 Egye fene, lehet rajta matrica is. :)))
    (Ha kérhetem, majd a költségeket is tüntesd fel a cikkben)

  2. Mikulás szerint:

    Szia Krisztián!
    A folytatás kész van, jó hosszú lesz a blog, csak bele ne unjál! 🙂
    Árakról, lehetőségekről (olcsóbb agyváltó) írok természetesen.
    Üdv. Mikulás

  3. mozo78 szerint:

    Mire kezdtem belemelegedni az olvasásba, vége lett. 🙂 Alig várom a folytatást.

    Ez a Cube gyönyörű. Úgy ahogy van, láncostul, mindenestül, persze ízlések és pofonok. 🙂

    Sagik: nekem mostanra lett kész a másfél éve készülő mezei egyszerű Magellánom. Úgy indult, hogy megvettem a vázat, és mindent átteszek a régiről. Ami végül átkerült: első és hátsó fék, váltó és fékkarok. Pénteken meséltem Bal3-nak, hogy most tartok olyan 110 ezer forintnál. Ha az egyéb csetreszeket: lámpa, sisak (végre Cratoni :)), pumpa, nyeregtáska, váztáska, cipő stb összeadom, akkor 150 felett járok. Kicsit sokallom, de általad említett 1000 eurós váltóhoz képest ingyen volt. 🙂

    Ez Cube még mindig tetszik. Nem akarod inkább megtartani, és venni készen egy olyan szíjast, mint Bal3-é? Persze, akkor hol van az út, a tanulási folyamat.

    moz

  4. Visszajelzés: Bordásszíj hajtásra átalakítás Mikulás bringáján | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  5. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -2- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  6. Visszajelzés: Mikulás írása: Miért lett agyváltós-bordásszíjas, trekking kerékpárom? -5- | Toyota Corolla E12 HB 1.4 Sport 2004 – tartósteszt

  7. Visszajelzés: Uj jatekszer | f3k3t3 blogja

Kérlek írd meg, mit gondolsz erről!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s